Széppróza 2025 – Tízes lista
- meritesdij
- máj. 25.
- 6 perc olvasás
Ugye, gyorsan eltelt egy év? Az idén már tizenegyedik alkalommal hirdetjük ki a Merítés-díj széppróza kategóriájának legjobb tíz könyvét.
A zsűri nehéz helyzetben volt - szoktuk mondani, és ez igaz is, hiszen 163 könyvből kellett kiválasztani a 10 legjobbat. A listán idén is a Magvető könyveiből lett a legtöbb (3), ezt követi a Kalligram (2) majd a Jelenkor (1), a Scolar (1) a Helikon (1), a Tea (1) és a su\cure-sale (1) kötetei sorakoznak fel. A teljes lista itt: https://moly.hu/listak/magyar-szepproza-2024
Mit gondoltak a zsűritagok a legjobb könyvekről? Következzenek betűrendben.
Biró Zsombor Aurél első kötetével mutatkozott be és friss, újgenerációs hangjával erősen meglepte, nemcsak a zsűritagokat, hanem minden olvasóját.
Ami azt illeti, nekem nagyon jólesett ez a szöveg, mert a pimaszságával kirángatott a megszokott szövegekből. Rájöttem, hogy nem kell ám mindig olyan komolyan venni a nagy irodalmat, nem kell mindig leesett állal bámulni, hogy minden mennyire gyönyörű. Bíró Zsombor Aurél ebben az első prózakötetében ugyanis játszott a szöveggel, és legfőképp az olvasóval. (@szelesteirita)
Ez egy szórakoztató könyv lesz, bocs érte a szerzőtől - hát igen, van az a bizonytalanság, hogy min is szórakozik az ember, a más életén vagy a más prózáján: én a prózán szórakoztam jól, ami persze gyanúsan ügyesen reflektál rá, hogy jó próza akar lenni, ki akarja ugratni a „tanult” író mindenféle tudatos regénytechnikai rafinériáját, miközben EP prózájával cinikuskodik szemtelenül. (@abcug)
Az év egyik legnagyobb “kihívása” Darvasi László kötete volt. 1700 oldal, de, nem nagyon ijedtünk meg, mert ismerjük már őt és nem előszőr kerül a legjobbak közé.
Arra biztatnék mindenkit, hogy ne tántorítsa el az első, második és sokadik látásra is rengetegnek tűnő oldalszám, mert biztosan maradandó olvasmányélményben lesz része. (@Nikolett_Kapocsi)
Feszültséggel teli, rövid, pattogós mondatait beborítja a lírai, bársonyos képeivel. Elképesztő, de nincs túlírva a monumentális oldalszám, 1700 oldal ellenére. (@fulbea)
A Fikció harmadik részében tovább kísértük főhősünket és bármerre vitt minket, legyen az “pokoljárás” vagy épp a Pozsonyi út, mentünk vele.
A harmadik kötet nem adja könnyen magát, de megdöbbentő az a bizalom, amivel Gerlóczy az olvasó elé teszi ezt a képtelen családtörténetet, ahogy beavat gyötrődésébe, vállalva gyarlóságát, kétségbeesett dühét és egyre mélyebbre visz magával minket is a pokoljárásában. (@ekofalusi)
No most itt közbevetném, hogy az olvasótársadalom túlnyomó részéhez képest talán előnnyel vágtam neki a szövegnek. Mert ahol az elbeszélő jár-kel, az ő gettója, a Pozsonyi út, a Katona és a Hollán sarka vagy a Piccolo sörbár az a közeg, ahol lassan két éve én is minden nap járok és kelek. (@Kuszma)
A messzi múltba vitt minket Kele Fodor Ákos kötete. 1782-ben, Hont megye székhelyén, Kemencén 84 ártatlan embert ítéltek el emberevés vádjával, negyvenet ki is végeztek. A kemencei juszticmordról szóló regényt az író személyes esszéje hozta még közelebb hozzánk.
Megdöbbentő volt olvasni a regényt, megdöbbentő volt az esszé is, nagyon sok mindent másként lát az ember utána. Különösen elgondolkodtatóak voltak azok a részek, amik a történeti peranyagok értelmezésével/interpretálásával foglalkoznak, mennyi mindent ferdítenek el a különböző „átiratok”. Remélem sokakhoz eljut ez a könyv, nagyon fontos lenne méltón emlékezni a kemencei áldozatokra. (@tammancs1)
A kötet külső megjelenése méltó a belső tartalmához és a szerző stílusához. Egyszerű és tiszta, a cérnafűzött lapok a régmúltat idézik, a tipográfia telitalálat. Nálam nagydíjas könyv. Nem ajánlom a Honti hantokat. Kérem, hogy olvassátok el minél többen! (@Kalmár_Melinda)
Azt hiszem, mondhatjuk, hogy a legnagyobb port Kemény Lili első regénye kavarta a 2024-es könyvek közül. Ahogy már @Csabi is írta, nem lehetett nem irodalmi eseményként tekinteni rá. A zsűriben is “porzott”, de, a végén csak befutott.
Engem magával ragadott ez az egész, bár egyszer egy napra félretettem, de utána ismét ugyanolyan lendülettel olvastam tovább. Azért valahol ez a kíméletlen őszinteség, magával és másokkal szemben, tud hatni az emberre. (@cseri)
Nem hibátlan könyv, de a hibáival együtt is figyelemreméltó. Tetszett, hogy Keményben nincs megfelelési kényszer, öntörvényű és kíméletlen tud lenni, nem keresi senki kegyeit. Lázadása egy új lázadás, azok ellen is lázad, akik előtte lázadtak, nem fog beállni semmiféle sorba, ő aztán nem. (@Csabi)
Krasznahorkai László Kada Józsi bácsi nyugalmazott villanyszerelő történetét mesélte el nekünk, aki Árpád-házi I. József, Dzsingisz kán és IV. Béla egyenes ági leszármazottja. Vagy mégsem az?
Krasznahorkai László ismét bebizonyította: személyében nemcsak a jelenkor, de az egész magyar irodalomtörténet egyik legfontosabb alkotójáról beszélünk, ráadásul egy olyanról, aki még a hetvenen túl is képes megújulni, és aki még mindig tökéletesen érzi és érti a világot. (@giggs85)
Talán nem a legjobb Krasznahorkai regény, de azért az év legjobb magyar könyvei között ott lesz. Amivel nem a magyar irodalomról mondok rosszat, hanem Krasznahorkairól jót. (@Kuszma)
Ismét egy nagyszerű regényt kaptunk az írótól. Láng Zsolt előző, Bolyai kötetét is nagyon kedveltük, ezt is jó szívvel ajánljuk.
...mondanám, hogy a tavalyi év legjobbja. Minden adva van benne, ami számomra a jó könyv ismérve: lélektan, érdekes karakterek, bonyolult történetvezetés, idő- és térbeli kalandozás és „valamiféle” nyomozás egy bűntény után. Ráadásul a szerző mesterien játszatja egybe a valóságot, a fikciót és az irreálist. (@Kalmár_Melinda)
És hogy végső soron miről szól Az emberek meséje? Az emberről. Minden fikció, minden realitás, minden meseszerű méhes vonása mellett nekem egyszerűen azt mesélte, amit életnek hívunk. (@szelesteirita)
Csak nézzünk a borítóra, ami nem mellesleg Szöllősi Mátyás saját fotója, és már benne is vagyunk az izgalmas, feszültséggel teli történetben. Ez csak az első rész, lesz még folytatás.
Szöllősi Mátyás új művében ügyesen ötvözi a járvány-, a bűnügyi és a családregények legjobb elemeit, ráadásul úgy, hogy egyik sem szenved igazán csorbát a többi miatt, és mindegyik megáll a maga lábán, ez pedig ráerősít a szövegben amúgy is meglévő titokzatosságra, így az olvasó az oldalak fogytával sem képes eldönteni, hogy mire is fog kifutni ez az egész. (@giggs85 )
Marha izgalmas próza, egészen biztos, hogy a legeredetibb, amit Szöllősi eddig írt. Ennél bővebben meg akkor nyilatkozom, ha láttam a kirakós többi elemét is. Ja, és naná, hogy durva a függővég." (@Kuszma)
A zsűriben már jól ismerjük Szvoren Edina műveit, kicsi túlzással, szinte “halljuk a hangját”, ebben a kötetben viszont mások hangján szólal meg és nem is akárhogyan.
Elképesztő megfigyelőképességről, hibátlan stílus- és arányérzékről, zseniális szókincsről árulkodik ez a kötet. Hogy megírni inkább kihívás vagy játék lehetett, nem tudom, olvasni biztosan játék és élvezet" (@estimese)
Éljen az írói bravúr, ami nem is csupán egy szuszra lediktált fátyollebegésű tárca, hanem inkább kis kortárs magyar irodalmi kalauz, ahol minden lapról kedvenc szerzőink integetnek felénk. (@szadrienn)
Végül, de nem utolsósorban Zoltán Gábor regényét ajánljuk a figyelmetekbe. Nehéz, de nagyon fontos olvasmány. Fontos az áldozatok és a rájuk való emlékezés miatt.
Bevallom őszintén, olvasás előtt felmerült bennem, hogy talán nem lehet még egyszer megugrani az Orgia szintjét, de szerencsére tévedtem. Az Ólomszív, ha kissé más stílusban és más szemszögből is íródott, de tökéletes kiegészítése annak a műnek, hiszen ismét csak egy olyan témát feszeget a legemlékezetesebb módon, mellyel még mindig nem tudtunk, nem akartunk szembenézni. Zoltán Gábor alkotása ennélfogva ismét csak kötelező darab a gondolkodó emberek számára. (@giggs85)
Nehéz de nagyon fontos olvasmány az Ólomszív. Bár Ólom detektív nem tud igazságot szolgáltatni minden áldozatnak, sokat tesz azért, hogy meglássuk a tömeges mészárlások személytelen „statisztikái” mögött az áldozatokat és az elkövetőket. (@tammancs1)
Még egyszer a TOP 10-es lista, betűrendben:
Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek
Darvasi László: Neandervölgyiek
Gerlóczy Márton: Az út
Kele Fodor Ákos: Honti hantok
Kemény Lili: Nem
Krasznahorkai László: Zsömle odavan
Láng Zsolt: Az emberek meséje
Szöllősi Mátyás: Fóbia
Szvoren Edina: Kérődző Kronosz
Zoltán Gábor: Ólomszív
SZAVAZÁS:
Természetesen idén is lesz közönségdíj, ti is szavazhattok az általatok legjobbnak tartott könyvre. Szavazni a következő linken tudtok: https://moly.hu/szavazasok/merites-dij-2025-szepproza-kozonsegszavazas.
KIHÍVÁS:
Ha szeretnétek olvasásaitokért kitüntetést is kapni, a figyelmetekbe ajánlom még @olvasóbarát kihívását. https://moly.hu/kihivasok/a-2024-ev-szepproza-koteinek-olvasasa.
Akik pedig rengeteget olvastak, gondolkodtak, beszélgettek és döntöttek a könyvekről:
@Csabi, @gesztenye63, @fulbea, @Kalmár_Melinda, @montika, @tammancs1, @ekofalusi, @estimese, @szelesteirita, @szadrienn, @Nikolett_Kapocsi, @Kuszma, @cseri, @eme, @abcug, @giggs85, @ppeva, @fióka, @n
A győztes kihirdetése: 2025. augusztus 28.
A legjobb tízről egy beszélgetést is készítettünk, amit a díj podcast csatornáján hallgathattok meg:
Jó olvasást, és szavazzatok!
Karcgazda: @n
Comments